Teljesítménybér és teljesítménybérezés

Teljesítménybér, teljesítménybérezés

A teljesítménybér egy olyan bérforma, amelyet akkor fizetnek ki, ha valamilyen előre megadott teljesítmény követelmény bekövetkezik. Jelenleg nem a legelterjedtebb bérforma. A legtöbb munkavállalót jelenleg időbérben fizetik. A fizikai munkásokat órabérben, a nem fizikai dolgozókat pedig havibérben. A versenyszektorokban azonban egyre nagyobb jelentősége van a teljesítményhez kötött bérformáknak, amit általában az időbéres (fix, alapbéres) formával kombinálva szokták használni. Nevezik ezt a rendszert kettős bérformának, vegyes bérrendszernek, kombinált bérformának is.

A norma kiszámítása teljesítménybérhez

A versenyszektorban ahol teljesítménybért alkalmaznak, ott általában a teljes jövedelem 1/3-a szokott lenni átlagosan a teljesítménytől függő jövedelem. A teljesítménybér lehet egyéni vagy csoportos; ez utóbbi esetben a csoport minden egyes tagja ugyanazt a feltételt kapja a teljesítménytől függő béreleme kifizetésére. Az elérendő teljesítmény követelményt normának nevezzük. A normát méréssel (stopperóra, elvégzett korábbi munkák utólagos elemzése, videó felvételes megfigyelés), számítással vagy a munkaadó és munkavállaló között megkötött közös megállapodással lehet kialakítani.

Norma számításokra
- a német REFA,
- a régi Bedaux,
- az angolszász MTM, MOST, MODAPTS,
- a japán veszteségelemzési, kaizen (folyamatos fejlesztés), értékfolyamat elemzési, kanban (éppen időben történő gyártás), heijunka (kapacitás kiegyenlítési) módszerek
és az ezekhez hasonló rendszerek alkalmasak. Ezek a rendszerek a mozgások, a műveletek és a végrehajtásukhoz szükséges idők megfigyelésén, táblázatokba, rajzokba foglalásán és a konkrét munkafolyamatban ennek figyelembevételi szabályain alapulnak. Mindegyik rendszernek része, hogy megfelelő előkészületi és pihenő időket is kell biztosítani munka közben.

A teljesítménybérezés törvényi előírásai

A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy akár a teljes jövedelmet tegye függővé az elért teljesítménytől a munkaadó. Ugyanakkor a teljesítménybér bármilyen kis mértékű alkalmazását a törvény feltételekhez is köti. Ezek a következők:
- a teljesítménybér alkalmazásáról a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben előre meg kell állapodni
- a normának teljesíthetőnek, akár túlteljesíthetőnek kell lennie a rendes munkaidő alatt
- a 100% teljesítményhez tartozó jövedelemnek el kell érnie a minimálbért
- a munka mérhető, számba vehető, megismételhető kell legyen
- olyan állandó, folyamatosan rendelkezésre álló munkakörülményeknek kell lennie, amelyeket a norma kialakításakor figyelembe vettek (anyagellátás, szerszámok állapota, gépek üzemképessége, rendelkezésre állási ideje, tisztaság stb. - persze ezek meghatározott részéért felelhet a munkavállaló, s ilyenkor az ő kötelessége azok megteremtése)

Ha valami miatt nem lehet elszámolni a teljesítménybért (mérési hiba, körülmények megváltozása, norma teljesíthetetlensége stb.), akkor egy ún. „garantált bért” kell kifizetni. Ha valamennyi munkavállaló vagy legalább egy nagyobb csoportjuk teljesítménytől függő bért (bérelemet) kap, akkor ezt teljesítménybéres rendszernek nevezhetjük. A teljesítménybéres rendszereket rendszeres időközönként (pl. évente) felül kell vizsgálni és a változásokat át kell rajta vezetni.

A teljesítménybér egyéb megnevezései

A teljesítménybérnek számos megnevezése van. Ilyen még a mozgóbér, a bónusz, a prémium, a darabbér, a differenciált bér, a régies „szakmány” vagy az akkordbér. Hasonló fogalom, amit nemcsak a teljesítménybérezésben, hanem gyakran a tulajdonosok közötti elszámolásban szoktak használni a járandóság, jutalék, provízió, részesedés, osztályrész, osztalék. Ezek mindegyikére jellemző, hogy előre megadott eredmény elérése esetén jár és előre meg vannak adva az elosztási, kifizetési szabályok is. A jutalom már nem ilyen (ezt utólag adják, nem kötelező adni és nincs előre megadva a mértéke sem), bár sokan – szerintem tévesen – ha pénzjutalmat jelent, akkor ezt is teljesítménybérnek fogják fel. S biztosan nem tartoznak a teljesítménybér kategóriába az egyéb olyan juttatások, mint a műszakpótlék (ez jelenleg egységesen +30% a du. 18 és reggel 6 óra közötti időszakban töltött munkaidőre), a készenléti és ügyeleti díj, a cafetéria, a költségtérítés, a természetbeni juttatás vagy a táppénz.

A jogászok mindig belegabalyodnak a saját rendszerükbe, ezért az új Munka Törvénykönyvébe belekerült egy olyan faramuci mondat, hogy nem tekinthető teljesítménybérnek a munkáltató eredményességétől függő olyan díjazás, ami nem képezi a távolléti díj alapját. Gondolom a jogászok itt megpróbáltak tömöríteni és két legyet ütni egy csapásra. Az egyik céljuk az volt, hogy amikor táppénzt, nyugdíjat, adót, járulékokat stb. kell kiszámítani, akkor a kifizetett teljesítménybér is bekerüljön ezekbe a számításokba. Ám kivételt akartak tenni a jellemzően a cég nyereségességéhez kötött és általában a cég első számú vezetőjének vagy legfontosabb felső vezetőinek kifizetett nagy összegek esetén. Ennek esett „áldozatul” a teljesítménybér fogalma. Ne kövessük ebben a jogászokat, ez valódi teljesítménybér, hiszen előre meghatározott követelmény elérése esetén, előre meghatározott mértékben fizetik.

Elvárt eredmény és mérőszámaí

Kritikusan fontos eleme a teljesítménybérezésnek az elvárt eredmény. A munkaköri leírás legfontosabb része az elvárt eredmény, mivel ezért a céllal hozták létre az adott posztot. Kis- és középvállalkozásokban illetve a vezető állásokban gyakori, hogy nem egy, hanem többféle fontos, elvárt eredmény is létezik az adott posztot betöltővel szemben. A tapasztalatom szerint háromnál többféle – mozgóbérrel is honorált, külön mért és követett – eredményt csak nagyon magas beosztásokban és nagyon jól képzett emberek esetén szabad alkalmazni.

Mivel mérjük az elvárt eredményeket és hogyan határozzuk meg a normákat? Erre szolgálnak a mérőszámok. Elterjedten használják az angolból jövő KPI (Key Performance Indicator, azaz kulcsfontosságú teljesítmény mutató) rövidítést is. Amikor a teljesítménybért nagyobb vállalati mutatókhoz kapcsolják, akkor az ugyancsak angolból átvett „balanced scorecard”, kiegyensúlyozott mutatószám rendszer mutatóit is használják. Ugyancsak használatban vannak a számviteli szakemberek, kontrollerek által készített olyan általános vállalati mutatók, mint a nyereség, likviditás, tőkemegtérülés, készlet forgási sebesség stb. Külön tudomány a vállalatirányítási rendszerekből ezen adatok kinyerése és mutatókká formázása. Ezeket nevezik üzleti intelligencia rendszereknek. A vezetői műszerfal címszó alatt is ehhez hasonló eljárásokat találunk.

Motiválás teljesítménybérezéssel

A teljesítménybért elsősorban motiválási célra használják; ettől várják, hogy a dolgozók el is érjék a tőlük elvárt eredményeket. Ugyanakkor az újabb szociológiai kutatások azt bizonyítják, hogy egy bizonyos elért életszínvonal felett ez a motiváló hatás csökken, egyre hatástalanabbá válik. Magyarországon azonban sajnos a jövedelmeknek még csak kis része érte el ezt a szintet. S azoknál, akiknél elérte ezt a szintet, ott sem szabad feladni a teljesítménybérezést, mert ez a rendszer igazságos: annak ad többet, aki többet elér, többet teljesít. Márpedig azt a pszichológiai alapszabályt, hogy amit megjutalmazunk, ezt az emberek meg fogják ismételni, amit meg büntetünk azt nem fogják megismételni, eddig senki sem tudta kétségbe vonni.

A tervek és a norma kapcsolata

A normákat legjobb a piaci követelményekből és a tulajdonosi elvárásokból levezetni. E levezetés legfontosabb eszközei a több éves stratégiai és az éves taktikai tervek. Ezekben összehasonlító elemzést végeznek a versenytársakkal. Felmérik a munkaerőpiac adottságait. Megvizsgálják a technika állását és annak viszonyát a cégben található eszköz- és tudásállománnyal. A piaci követelményeket is felmérik. Ezen gondos elemzések végeredményei a tervek, amelyeket norma képzési céllal csoportokra és ahol lehetséges személyekre kell lebontani. Legfeljebb olyan és akkora csoportok kaphatnak csoport normát, ahol még nem lehet eltűnni, sunnyogni és másokon élősködni. Ekkor is a csoportnak meg kell adni a jogot, hogy kivetethesse magából azt, aki nem jeleskedik a közös munkavégzésben.

Ha így végezzük a munkát, akkor a terv teljesítése egyben a norma teljesítését is jelenti. Így az egész cégre egységes teljesítménybér rendszert lehet kiépíteni. S ezek a rendszerek a legjobbak, mert általános tapasztalat, ha csak a cég egy része van teljesítménykényszer alatt, akkor a kimaradók kárörvendése olyan belső ellentéteket szül, amit a legjobb elkerülni.

Teljesítménybér hányadok mértéke

Magyarországon a szociológiai felmérések szerint elég nagy a munkavállalók biztonság iránti igénye. Akiknél ez az igény csekélyebb, azok a vállalkozók. Ezért a bérből, fizetésből élő emberek igénylik a magas fix bérhányadot, amiből maguk és a családjuk akkor is meg tud élni, ha valamelyik hónapban valamiért nem sikerült hozniuk a tervet. Az összes jövedelemből annál magasabb fix bérhányadot kell megállapítani, minél alacsonyabb valakinek a fizetése, minél inkább az alapvető megélhetésére megy el a keresete. A minimálbér közelében a 85-90%-ot sem tartom túlzásnak – pedig elég elkötelezett híve vagyok a teljesítménybérezésnek.

Jól fizető magasabb vezető állásban, értékesítő munkakörben meg az összes jövedelem 40-50%-a is elég fix bérnek, s a többit nyugodtan lehet teljesítményhez kötni. A többi munkakörben meg a már említett 1/3, azaz a 65-70% alapbér a kívánatos. Az egyes emberek munkaerő-piaci helyzetét, nehezen megkapható, kívánatos voltát az eltérő mértékű tervezett összes jövedelemmel célszerű figyelembe venni. Például egy jó értékesítő tervezett összes jövedelme lehet a gyengébbnek akár a többszöröse is – persze ennek megfelelően többszörös teljesítmény követelménnyel körítve. Ugyanakkor célszerű azonosra venni mindkettőjüknél a mozgóbér hányadot, mondjuk 50%-ra. Ne engedjünk a kívánatosabb, jobb érdekérvényesítési képességgel rendelkező munkaerőnek abban, hogy magasabb fix bérhányadot csikarjon ki magának. Ez általában elkényelmesedéshez és éppen az áhított képességei ki nem használásához szokott vezetni.

Teljesítménybér és szezonalitás

Ha így járunk el, akkor kapunk egy 10%-tól akár 60%-ig terjedő mozgó jövedelem hányadot, amit különféle teljesítmény mutatókhoz köthetünk. Például egy értékesítő 50%-os mozgóbér hányadából 40%-ot az árrés tervének teljesítéséhez, 10%-ot meg az új vevők felkutatásához lehet kötni. Nem szabad elfelejteni, hogy számos iparágban jelentős szezonalitás tapasztalható, ezért a normák, tervek készítésénél ezt is figyelembe kell venni. Fő szezonban ezért akár sokkal magasabb normát is előírhatunk ugyanakkora mozgóbér eléréséhez, mint holtszezonban. Összességében egész évben is el szeretnénk érni egy adott teljesítményt, azért sok munkakörben a havi mutató mellett a kumulatív, év elejétől összesített mutatót – és a mellé rendelt követelményt, normát – is alkalmazzák.

A teljesítménybér függvények

A teljesítménybérek első formája a darabbér volt. Ekkor minden egyes legyártott darabért meghatározott mértékű bért adtak. Ám a mai vállalatokban már nagyon magas az ún. állandó költségek hányada. Azaz előfordulhat, hogy a munkavállaló megelégszik az alacsonyabb bérrel, de a cégnek ez nem elég, mert ezzel még veszteségesen lenne képes csak üzemelni. Ezért határozzák meg a darabbérek mellé az elérendő napi, heti vagy havi normát is, s azokat, akik ezt nem tudják elérni, elbocsátják.

Nem igazságos azonban, ha például egyetlen darabbal elmaradás egy egész napi vagy havi teljesítést tesz tönkre. Ezért például akkor adják meg a teljes mozgóbért, ha megvan a 100%, de minden egyes százalék elmaradás akár 5-6%-kal is csökkenti a mozgóbér összegét. Így aki csak 80-85%-ra képes teljesíteni a normát, az akár a teljes mozgóbérét elveszítheti. Mondhatjuk, hogy ez nagyon kemény, de sajnos ugyanilyen kemény a piac is a hazai kis- és középvállalatokhoz, ezért a legjobb, ha mindannyian megtanulunk ezen a szinten teljesíteni.

Amikor azonban valaki a norma felett teljesít, akkor már a cég minden állandó költsége fedezve van. Így könnyebben tud fizetni akár progresszív módon is többet, mint amennyi az egyszerű darabbérből következne. Például lehet úgy számolni, hogy a norma feletti minden 1% túlteljesítés akár 1,5-2,5% teljesítménybér növekedést is jelenthet. Viszont szinte kötelező betenni egy korlátot, ami felett már nem fizet ki a cég több prémiumot. Miért? Mert
- ütemes, terv szerinti dolgokra van szükségünk, ha megőrjítjük a társosztályokat a hektikusan változó teljesítményünkkel, akkor nem teszünk jót a cégnek,
- nem szabad lerabolni a piacot,
- nem szabad annyira erőltetni a mennyiséget, hogy az már a minőség rovására menjen és végül
- nem szabad megengedni, hogy egyik hónapról a másikra átvigye valaki a teljesítményt csak azért, hogy a progresszív tartományban kapja a teljesítménybérét.

Teljesítménybér függvény emelkedő


Teljesítménybér ösztönzést nemcsak olyan dolgok mellé tehetünk, amiből a több a jobb. Van, amiből a kevesebb a kívánatos. Ilyen a selejt, az anyagfelhasználási hányad, a hibák száma, a üzletben tárolt áruk forgalomhoz viszonyított készletének értéke, a gyártási átfutási idő stb. Ekkor egy megadott értékig eltűrjük a selejt hányadot, az anyaghányadot, a hibák számát, a készletértéket, a gyártási határidőt. Ám ezen érték túllépése esetén meredeken esik a teljesítménybér. A gyakorlatban 8-20%-ot szoktam levonni minden egyes százalék túllépés esetére.

Teljesítménybér függvény ereszkedő


A megtakarítást, kevesebb hibát, gyorsabb határidőt egy kisebb mértékben még szoktam javadalmazni. Ám itt nagyon kell vigyázni, mert általában működési zavarokhoz vezet, ha valamit nagyon erőltetünk. A túlzott odafigyelés az anyaghányadra gyártási idő növekedést, a mért hibákra koncentrálás más feladatok elhanyagolását, a túl alacsony készlet – készlethiányok miatt – a forgalom csökkenéséhez vezet, a minél gyorsabb munka befejezés meg a minőség romlását idézheti elő.

A teljesítménybér kifizetési határideje

A teljesítménybár annál jobban hat, minél rövidebb idő telik el a munka eredményének az elérése és a kifizetés között. Ma Magyarországon a havi elszámolás van divatban. Minden erőfeszítést megér, hogy ez ne hosszabbodjon, és a könyvelés és a kontrolling olyan mértékben legyen naprakész, hogy a hó végi zárást követő bérszámfejtés már a mozgóbéreket is ki tudja fizetni fizetésnapon.

Teljesítménybér mintapéldák

A mérőszámokra, normákra, tervekre, fix- és teljesítménybér hányadokra, teljesítménybér függvényekre sok száz példát találnak a szervezési dokumentum minta CD sorozatunkban. A Teljesítménybérezés című könyv részletesen leírja, hogyan lehet megteremteni az egész cégre teljesítménybérezés feltételrendszerét, illetve hogyan lehet azt bevezetni. Ezeket ajánljuk mindenkinek, aki teljesítménybérezés bevezetését fontolgatja vagy meglévő ilyen rendszerét szeretné tovább javítani.

Polló László
termelékenység és teljesítménybér tanácsadó
Lilium Konzultáns Kft.