Termelékenység

A termelékenység a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az a tulajdonság, képesség, hogy valaki vagy valami valamilyen mértékben termelékeny". A termelékeny melléknévre pedig azt a definíciót adja, hogy "olyan eszköz, szervezet, tevékenység, folyamat, amely megfelelő (tervszerűen megszabott) mértékben termelni képes". A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint a termelékenység "az egy főre jutó teljesítményt (általában bevételt) kifejező mutató". Vannak, akik a termelékenységre, mint mérőszámra tekintenek és ezt úgy határozzák meg, mint az eredmény és a ráfordítás arányát. Megint mások a hatékonysággal magyarázzák a termelékenységet. Szerintük valami termelékeny, ha az általa előállított (és valaki által igényelt) dolgot hatékonyan állítjuk elő.

A Mi Mi szótár szerkesztői is foglalkoztak a termelékenység meghatározásával. A náluk lévő több mint 15 link a termelékenységre jól mutatja, mennyire sokféle módon és értelemben használják ezt a szót.

Mi itt az Effectsys-ben egy ennél szűkebb értelmezést használunk. A Magyar Értelmező Kéziszótárhoz visszamenve a "valaki valamilyen mértékben termelékeny" definíciót használjuk; azaz mi elsősorban a személyek termelékenységével foglalkozunk. Hozzánk legközelebb az a szemlélet áll, hogy a termelékenységet mérőszámként érdemes definiálni. Ezért mi úgy definiáljuk a termelékenységet, hogy az az egy személy által előállított érték. Szerintünk a termelékenység a munkaerő hatékonysága, mi a továbbiakban mindig ebben az értelemben fogjuk ezt a szót használni.

Mindig vita van közgazdászok és szakszervezeti vezetők között, hogy mi is az előállított érték. Szakszervezeti vonalon a belefektetett munka mennyiségét tekintik értéknek - miközben a közgazdászok inkább a piacon realizálható árat tekintik értéknek. A szakszervezeti álláspontnak is van létjogosultsága, mert ugyan miért keressen többet ugyanazért a munkáért egy amerikai, mint egy indonéz munkás? Ám a világ nem ilyen igazságosan van berendezve és bizony akár százszoros különbségek is vannak ugyanazon munkával előállított termékek eladási árában - attól függően, hogy a világ melyik szegletében állították elő. Mivel mi a mai valóság talaján szeretünk megmaradni, ezért a realizált ár = érték egyszerűsítő formulával dolgozunk.

Egy cégre, egy iparágra, egy országra vagy akár az egész világra lehet kiszámítani a termelékenységet. Ha ki akarjuk belőle szűrni a halmozódást, akkor az előállított értékből le kell vonni a mások által előállított értéket. A mások által előállított érték a felhasznált anyagokban, termeléshez felhasznált energiában és az alvállalkozók munkájában található. Ezért ezeket az előállított értékből le kell vonni.

Ahogy a sokféle definícióból láthattuk, értéket nemcsak az emberek, hanem a gépek és a termeléshez használt épületek formájában jelentkező tőke is létre tud hozni. Sőt, nemcsak a gépek és épületek, hanem a cégbe betett pénzeszközök - azaz a saját tőke - is tudnak termelékenységet generálni. Ezért mi itt az Effectsysben az előállított új értékből le szoktuk vonni az adott évben jelentkező amortizációt valamint a pénzeszközökben, anyag és egyéb készletekben meglévő saját tőke jegybanki alapkamatát. A logika ezen lépés mögött az, hogy a használt gépektől, épületektől elvárás, hogy legalább a saját amortizációjukat megtermeljék. A befektetett pénzektől meg egy kereskedő cég vagy egy bank azt várja el, hogy az ott dolgozók segítségével többet állítson elő, mintha ugyanezt a pénzt elhelyezte volna a jegybankban kamatra.

Ezt még korrigálni kell a készletváltozással, illetve mivel pénzintézeti tevékenység esetén a pénzügyi műveletek eredménye állítja elő az „értéket”, ezért azt is hozzá kell adni. A következő ábrán látható tört felső sora, amit mi a cégben dolgozók által előállított új értéknek tekintünk. Hogy megkülönböztessük ezt a korrekciók nélkül számított új értéktől, ezért ezt Effectsys értéktöbbletnek nevezzük. Végül a létszámmal elosztva kapjuk meg, hogy mekkora új értéket állítottak elő a cégben dolgozók. A képlet „szépsége” abban rejlik, hogy nyilvános mérleg és eredménykimutatás adatokból számítható, azaz cégekre, konkurensekre, egész iparágakra, sőt országokra, akár az egész világra is lehet értelmezni.

termelékenység, Effectsys termelékenység magyarázó ábra, termelékenység számítási képlet

Vegyünk példának egy termelő vállalatot. A vállalat éves nettó árbevétele legyen 1 MrdFt. Az anyagköltsége legyen 400mFt. Alvállalkozóknak fizessen ki 100mFt-ot. A cégben működő gépek és épületek értéke legyen 300mFt és ezek éves amortizációja legyen 30mFt. A cég saját tőkéje legyen 200mFt, amit a cég a raktáron lévő anyagokban, a szállítóknak átutalt előlegek és a vevőknek nyújtott rövid lejáratú (30-60 napos) hitelek (azaz utólagos átutalási fizetési mód) formájában használ. Legyen a vizsgált időszakban a készlet közel egyenlő. Legyen a jegybanki alapkamat 5%. A vállalat létszáma legyen 46 fő.

Az eddig elmondottak alapján a nettó árbevételből le kell vonni az anyag és alvállalkozói költségeket. 1MrdFt-ból a 400mFt-ot és a 100mFt-ot levonva 500mFt-ot kapunk. Mivel a készlet nem változott, azzal nem kell korrigálni. Ám még le kell vonni a gépek és épületek amortizációját, azaz 30mFt-ot. Marad 470mFt. Ebből még le kell vonni a saját tőke jegybanki alapkamatát. A 200mFt éves jegybanki alapkamata 10mFt, így marad 460mFt. Ez a cégben dolgozók által előállított új érték (=Effectsys értéktöbblet). Egy főre vetítve: 460mFt/46 fő = 10mFt/fő/év. Az alábbi ábra mutatja a példa számítás képletét:

A lap tetején bemutatott konfúzus, szétfolyó definíciók helyett van egy jól leírt, szinte kézzel fogható fogalmunk a termelékenység szóra. Azt szokták mondani, ha mérni tudod, akkor már javítani is tudod. Mivel van egy Ft/fő/év mértékegységben kifejezett értékünk is, tehát nekiállhatunk javítani is azt. Az Effectsys tevékenysége középpontjába az így definiált termelékenység javítást helyezte a közepes méretű - 20-300 főt alkalmazó - vállalatoknál. Miért éppen ezeknél a cégeknél? Mert

  • a versenyszektorban foglalkoztatott munkavállalók közel fele ilyen cégekben dolgozik, tehát az egyik legfontosabb nemzetgazdasági egységünk ez a vállalatcsoport (több mint tízezer cég tartozik ide)
  • a főiskolai- és egyetemi képzés (nemcsak hazánkban, hanem világszerte) eléggé hanyagolja ezeket a közepes méretű vállalatokat, mert a nagyvállalatok többet fizetnek a kutatásokért, és gyakoribb a nagyvállalati átjárás az oktatói-vezetői állások között
  • hazánk közelmúltjának történelme megakadályozta a cég tulajdonos családokban történő tudás felhalmozódást, ezért különösen elmaradott a termelékenység ebben a szektorban (a nyugat-európai harmada-ötöde, azaz az elmaradásunk 60-80%-os!)
  • a jelenlegi "vadkeleti" viszonyok között nagy az elbizonytalanodás, hogy hogyan is kellene az ilyen cégeket működtetni, vezetni, irányítani
  • az magyar gazdaságban elterjedt adócsalás miatt a vállalkozók nem tudják érvényesíteni a politikával szemben a saját érdekeiket, mert a politikusok bármikor rájuk szabadíthatják az adóhivatalt, ezért erre a vállalatcsoportra a túladóztatás a jellemző (bizonyítja ezt, hogy hazánkban alig tudnak a középvállalati sorból nagyvállalattá válni vállalatok; ezért is olyan ritka, hogy nálunk egy közepes méretű cég tőzsdére kerülne; emiatt a tehetséges fiatalok inkább elmennek külföldre - további rombolva ezzel a magyar gazdaság versenyképességét)
  • a magyar gazdaság rettenetes mértékben kitett a nemzetközi áru- és szolgáltatás csere forgalomnak (a nemzeti jövedelmünk közel 70%-a kerül kivitelre), ám az exportban ezek a közepes méretű vállalatok alig tudnak részt venni az alacsony termelékenységük miatt (a nagyvállalatok termelékenysége hazánkban négyszerese a kis- és középvállalati átlagnak; ezért nem tudnak még beszállítóvá sem válni a hazai középvállalatok, mert még ahhoz sem elég termelékenyek)

Tanácsadóként tehát úgy véljük, hogy egy fontos és elhanyagolt vállalati szegmens. Ezért a 20-300 főt foglalkoztató versenyszektoros cégek termelékenységének javítását tűztük ki célul magunk elé.

További fontos fogalmak, szavak magyarázatának linkjét találja meg az alsó sorban.