Termelékenység
A termelékenység a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az a tulajdonság, képesség, hogy valaki vagy valami valamilyen mértékben termelékeny„. A termelékeny melléknévre pedig azt a definíciót adja, hogy „olyan eszköz, szervezet, tevékenység, folyamat, amely megfelelő (tervszerűen megszabott) mértékben termelni képes„. A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótáraszerint a termelékenység „az egy főre jutó teljesítményt (általában bevételt) kifejező mutató”. Vannak, akik a termelékenységre, mint mérőszámra tekintenek és ezt úgy határozzák meg, mint az eredmény és a ráfordítás arányát. Megint mások a hatékonysággal magyarázzák a termelékenységet. Szerintük valami termelékeny, ha az általa előállított (és valaki által igényelt) dolgot hatékonyan állítjuk elő.
A Mi Mi szótár szerkesztői is foglalkoztak a termelékenység meghatározásával. A náluk lévő több mint 15 link a termelékenységre jól mutatja, mennyire sokféle módon és értelemben használják ezt a szót.
Mi itt az Effectsys-ben egy ennél szűkebb értelmezést használunk. A Magyar Értelmező Kéziszótárhoz visszamenve a „valakivalamilyen mértékben termelékeny” definíciót használjuk; azaz mi elsősorban a személyek termelékenységével foglalkozunk. Hozzánk legközelebb az a szemlélet áll, hogy a termelékenységet mérőszámként érdemes definiálni. Ezért mi úgy definiáljuk a termelékenységet, hogy az az egy személy által előállított érték. Szerintünk a termelékenység a munkaerő hatékonysága, mi a továbbiakban mindig ebben az értelemben fogjuk ezt a szót használni.
Mindig vita van közgazdászok és szakszervezeti vezetők között, hogy mi is az előállított érték. Szakszervezeti vonalon a belefektetett munka mennyiségét tekintik értéknek – miközben a közgazdászok inkább a piacon realizálható árat tekintik értéknek. A szakszervezeti álláspontnak is van létjogosultsága, mert ugyan miért keressen többet ugyanazért a munkáért egy amerikai, mint egy indonéz munkás? Ám a világ nem ilyen igazságosan van berendezve és bizony akár százszoros különbségek is vannak ugyanazon munkával előállított termékek eladási árában – attól függően, hogy a világ melyik szegletében állították elő. Mivel mi a mai valóság talaján szeretünk megmaradni, ezért a realizált ár = érték egyszerűsítő formulával dolgozunk.
Egy cégre, egy iparágra, egy országra vagy akár az egész világra lehet kiszámítani a termelékenységet. Ha ki akarjuk belőle szűrni a halmozódást, akkor az előállított értékből le kell vonni a mások által előállított értéket. A mások által előállított érték a felhasznált anyagokban, termeléshez felhasznált energiában és az alvállalkozók munkájában található. Ezért ezeket az előállított értékből le kell vonni.
Ahogy a sokféle definícióból láthattuk, értéket nemcsak az emberek, hanem a gépek és a termeléshez használt épületek formájában jelentkező tőke is létre tud hozni. Sőt, nemcsak a gépek és épületek, hanem a cégbe betett pénzeszközök – azaz a saját tőke – is tudnak termelékenységet generálni. Ezért mi itt az Effectsysben az előállított új értékből le szoktuk vonni az adott évben jelentkező amortizációt valamint a pénzeszközökben, anyag és egyéb készletekben meglévő saját tőke jegybanki alapkamatát. A logika ezen lépés mögött az, hogy a használt gépektől, épületektől elvárás, hogy legalább a saját amortizációjukat megtermeljék. A befektetett pénzektől meg egy kereskedő cég vagy egy bank azt várja el, hogy az ott dolgozók segítségével többet állítson elő, mintha ugyanezt a pénzt elhelyezte volna a jegybankban kamatra.
Ezt még korrigálni kell a készletváltozással, illetve mivel pénzintézeti tevékenység esetén a pénzügyi műveletek eredménye állítja elő az „értéket”, ezért azt is hozzá kell adni. A következő ábrán látható tört felső sora, amit mi a cégben dolgozók által előállított új értéknek tekintünk. Hogy megkülönböztessük ezt a korrekciók nélkül számított új értéktől, ezért ezt Effectsys értéktöbbletnek nevezzük. Végül a létszámmal elosztva kapjuk meg, hogy mekkora új értéket állítottak elő a cégben dolgozók. A képlet „szépsége” abban rejlik, hogy nyilvános mérleg és eredménykimutatás adatokból számítható, azaz cégekre, konkurensekre, egész iparágakra, sőt országokra, akár az egész világra is lehet értelmezni.
Vegyünk példának egy termelő vállalatot. A vállalat éves nettó árbevétele legyen 1 MrdFt. Az anyagköltsége legyen 400mFt. Alvállalkozóknak fizessen ki 100mFt-ot. A cégben működő gépek és épületek értéke legyen 300mFt és ezek éves amortizációja legyen 30mFt. A cég saját tőkéje legyen 200mFt, amit a cég a raktáron lévő anyagokban, a szállítóknak átutalt előlegek és a vevőknek nyújtott rövid lejáratú (30-60 napos) hitelek (azaz utólagos átutalási fizetési mód) formájában használ. Legyen a vizsgált időszakban a készlet közel egyenlő. Legyen a jegybanki alapkamat 5%. A vállalat létszáma legyen 46 fő.
Az eddig elmondottak alapján a nettó árbevételből le kell vonni az anyag és alvállalkozói költségeket. 1MrdFt-ból a 400mFt-ot és a 100mFt-ot levonva 500mFt-ot kapunk. Mivel a készlet nem változott, azzal nem kell korrigálni. Ám még le kell vonni a gépek és épületek amortizációját, azaz 30mFt-ot. Marad 470mFt. Ebből még le kell vonni a saját tőke jegybanki alapkamatát. A 200mFt éves jegybanki alapkamata 10mFt, így marad 460mFt. Ez a cégben dolgozók által előállított új érték (=Effectsys értéktöbblet). Egy főre vetítve: 460mFt/46 fő = 10mFt/fő/év. Az alábbi ábra mutatja a példa számítás képletét:
A lap tetején bemutatott konfúzus, szétfolyó definíciók helyett van egy jól leírt, szinte kézzel fogható fogalmunk a termelékenységszóra. Azt szokták mondani, ha mérni tudod, akkor már javítani is tudod. Mivel van egy Ft/fő/év mértékegységben kifejezett értékünk is, tehát nekiállhatunk javítani is azt. Az Effectsys tevékenysége középpontjába az így definiált termelékenység javítást helyezte a közepes méretű – 20-300 főt alkalmazó – vállalatoknál. Miért éppen ezeknél a cégeknél? Mert
- a versenyszektorban foglalkoztatott munkavállalók közel fele ilyen cégekben dolgozik, tehát az egyik legfontosabb nemzetgazdasági egységünk ez a vállalatcsoport (több mint tízezer cég tartozik ide)
- a főiskolai- és egyetemi képzés (nemcsak hazánkban, hanem világszerte) eléggé hanyagolja ezeket a közepes méretű vállalatokat, mert a nagyvállalatok többet fizetnek a kutatásokért, és gyakoribb a nagyvállalati átjárás az oktatói-vezetői állások között
- hazánk közelmúltjának történelme megakadályozta a cég tulajdonos családokban történő tudás felhalmozódást, ezért különösen elmaradott a termelékenység ebben a szektorban (a nyugat-európai harmada-ötöde, azaz az elmaradásunk 60-80%-os!)
- a jelenlegi „vadkeleti” viszonyok között nagy az elbizonytalanodás, hogy hogyan is kellene az ilyen cégeket működtetni, vezetni, irányítani
- az magyar gazdaságban elterjedt adócsalás miatt a vállalkozók nem tudják érvényesíteni a politikával szemben a saját érdekeiket, mert a politikusok bármikor rájuk szabadíthatják az adóhivatalt, ezért erre a vállalatcsoportra a túladóztatás a jellemző (bizonyítja ezt, hogy hazánkban alig tudnak a középvállalati sorból nagyvállalattá válni vállalatok; ezért is olyan ritka, hogy nálunk egy közepes méretű cég tőzsdére kerülne; emiatt a tehetséges fiatalok inkább elmennek külföldre – további rombolva ezzel a magyar gazdaság versenyképességét)
- a magyar gazdaság rettenetes mértékben kitett a nemzetközi áru- és szolgáltatás csere forgalomnak (a nemzeti jövedelmünk közel 70%-a kerül kivitelre), ám az exportban ezek a közepes méretű vállalatok alig tudnak részt venni az alacsony termelékenységük miatt (a nagyvállalatok termelékenysége hazánkban négyszerese a kis- és középvállalati átlagnak; ezért nem tudnak még beszállítóvá sem válni a hazai középvállalatok, mert még ahhoz sem elég termelékenyek)
Tanácsadóként tehát úgy véljük, hogy egy fontos és elhanyagolt vállalati szegmens. Ezért a 20-300 főt foglalkoztató versenyszektoros cégek termelékenységének javítását tűztük ki célul magunk elé.
További fontos fogalmak, szavak magyarázatának linkjét találja meg alul.