Termelékenység

A termelékenység a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az a tulajdonság, képesség, hogy valaki vagy valami valamilyen mértékben termelékeny„. A termelékeny melléknévre pedig azt a definíciót adja, hogy „olyan eszköz, szervezet, tevékenység, folyamat, amely megfelelő (tervszerűen megszabott) mértékben termelni képes„. A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótáraszerint a termelékenység „az egy főre jutó teljesítményt (általában bevételt) kifejező mutató”. Vannak, akik a termelékenységre, mint mérőszámra tekintenek és ezt úgy határozzák meg, mint az eredmény és a ráfordítás arányát. Megint mások a hatékonysággal magyarázzák a termelékenységet. Szerintük valami termelékeny, ha az általa előállított (és valaki által igényelt) dolgot hatékonyan állítjuk elő.

A Mi Mi szótár szerkesztői is foglalkoztak a termelékenység meghatározásával. A náluk lévő több mint 15 link a termelékenységre jól mutatja, mennyire sokféle módon és értelemben használják ezt a szót.

Mi itt az Effectsys-ben egy ennél szűkebb értelmezést használunk. A Magyar Értelmező Kéziszótárhoz visszamenve a „valakivalamilyen mértékben termelékeny” definíciót használjuk; azaz mi elsősorban a személyek termelékenységével foglalkozunk. Hozzánk legközelebb az a szemlélet áll, hogy a termelékenységet mérőszámként érdemes definiálni. Ezért mi úgy definiáljuk a termelékenységet, hogy az az egy személy által előállított érték. Szerintünk a termelékenység a munkaerő hatékonysága, mi a továbbiakban mindig ebben az értelemben fogjuk ezt a szót használni.

Mindig vita van közgazdászok és szakszervezeti vezetők között, hogy mi is az előállított érték. Szakszervezeti vonalon a belefektetett munka mennyiségét tekintik értéknek – miközben a közgazdászok inkább a piacon realizálható árat tekintik értéknek. A szakszervezeti álláspontnak is van létjogosultsága, mert ugyan miért keressen többet ugyanazért a munkáért egy amerikai, mint egy indonéz munkás? Ám a világ nem ilyen igazságosan van berendezve és bizony akár százszoros különbségek is vannak ugyanazon munkával előállított termékek eladási árában – attól függően, hogy a világ melyik szegletében állították elő. Mivel mi a mai valóság talaján szeretünk megmaradni, ezért a realizált ár = érték egyszerűsítő formulával dolgozunk.

Egy cégre, egy iparágra, egy országra vagy akár az egész világra lehet kiszámítani a termelékenységet. Ha ki akarjuk belőle szűrni a halmozódást, akkor az előállított értékből le kell vonni a mások által előállított értéket. A mások által előállított érték a felhasznált anyagokban, termeléshez felhasznált energiában és az alvállalkozók munkájában található. Ezért ezeket az előállított értékből le kell vonni.

Ahogy a sokféle definícióból láthattuk, értéket nemcsak az emberek, hanem a gépek és a termeléshez használt épületek formájában jelentkező tőke is létre tud hozni. Sőt, nemcsak a gépek és épületek, hanem a cégbe betett pénzeszközök – azaz a saját tőke – is tudnak termelékenységet generálni. Ezért mi itt az Effectsysben az előállított új értékből le szoktuk vonni az adott évben jelentkező amortizációt valamint a pénzeszközökben, anyag és egyéb készletekben meglévő saját tőke jegybanki alapkamatát. A logika ezen lépés mögött az, hogy a használt gépektől, épületektől elvárás, hogy legalább a saját amortizációjukat megtermeljék. A befektetett pénzektől meg egy kereskedő cég vagy egy bank azt várja el, hogy az ott dolgozók segítségével többet állítson elő, mintha ugyanezt a pénzt elhelyezte volna a jegybankban kamatra.

Ezt még korrigálni kell a készletváltozással, illetve mivel pénzintézeti tevékenység esetén a pénzügyi műveletek eredménye állítja elő az „értéket”, ezért azt is hozzá kell adni. A következő ábrán látható tört felső sora, amit mi a cégben dolgozók által előállított új értéknek tekintünk. Hogy megkülönböztessük ezt a korrekciók nélkül számított új értéktől, ezért ezt Effectsys értéktöbbletnek nevezzük. Végül a létszámmal elosztva kapjuk meg, hogy mekkora új értéket állítottak elő a cégben dolgozók. A képlet „szépsége” abban rejlik, hogy nyilvános mérleg és eredménykimutatás adatokból számítható, azaz cégekre, konkurensekre, egész iparágakra, sőt országokra, akár az egész világra is lehet értelmezni.