Exportképesség fogalom magyarázat

Az exportképesség a versenyképesség kiterjesztése kezdetben a Magyarország körüli, később az Európai Unió, végül az egész Föld országaira. Egy termék vagy egy szolgáltatás exportképes, ha

• megfelel a célország szabványainak, törvényeinek,
• a szállítási költséget is beleértve versenyezni tud árban a helyben előállított vagy oda importált termékekkel,
• áttöri a helyi nyelvi korlátotokat kitűnő címke és kezelési kézikönyv fordításokkal és a helyi szokásokra, kultúrára adaptálással,
• kialakítja a helyi marketinget és PR-t, hogy a potenciális célpiac hírt szerezzen a termékről, szolgáltatásról,
• kialakítja a helyi rendelés felvevő és elosztást, kiszolgálást segítő disztribúciós, nagy- és kiskereskedelmi csatornákat
• kiépíti a termék javítását, karbantartását, felújítását elvégző szerviz hálózatot és
• versenyképesen rövid határidővel képes a terméket, szolgáltatást a megrendelőhöz eljutni.

Az exportképesség tehát a belföldi versenyképességen túl a cég külpiaci felkészültségét jelenti a megcélzott külföldi piacokon. A külpiacon történő megjelenés legfontosabb eszközei:

• részvétel nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, szakmai tanulmányutakon, ottani képzéseken
• beregisztrálás partnerkereső honlapokra, bejelentkezés a helyben ilyen kapcsolatok építésére szakosodott cégekhez
• részvétel olyan klaszterekben, akik már sikeresen bekerültek a célországok piacaira
• konzorciumok alakítása egy-egy exportpiac közös meghódítására, hogy a fajlagos egy cégre jutó költséget csökkenteni lehessen
• exportösztönző állami segítség igénybevétele (hitel, forfetírozás, delegációkhoz csatlakozás, kiállítási, konferencián megjelenési támogatások igénybevétele)
• helyi nyelvet tudó tolmács bérbevétele vagy felvétele állandó munkatársnak
• célországban kiírt állami, önkormányzati és vállalati tenderek figyelése
• helyi tanácsadók igénybevétele
• angol nyelven a cég informatikai rendszeréhez korlátozott hozzáférés biztosítása a helyi partnereknek (áru-, szolgáltatás-, cikktörzs, rendelés felvétel, készletinformációk, vevők és érdeklődők adatbázisa, korábbi forgalmi adatok stb.) – az angol azért javasolt közös nyelvnek, mert a környező országokban ugyan van elég magyarul tudó, de a trianoni döntést követő ultranacionalizmus miatt a helyi hatóságoknál vörös posztó, ha egy cég magyarul akar kommunikálni; másutt Európában és a világon meg az üzlet nyelvévé az angol vált, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem lehet kimaradni belőle, és sokkal olcsóbb egy nyelvet választani, mint annyit, ahányféle nyelvet beszélnek a célországokban

Ha már elindult az export, akkor el lehet gondolkodni arról, hogy saját leányvállalattal vagy egy lelkes helyi partnerrel kooperációban folytassuk az üzletelést. A kizárólagos forgalmazási jogok osztogatásával érdemes csínján bánni és csak akkor engedni, ha vállal egy minimális forgalmat. A legtöbb bukás azért következik be, mert a helyi piacon kizárólagos fogalmazási jogot kapott cég elkényelmesedik. Más külföldi országok exportképes cégeinél megfigyeltem, hogy ugyan csak 1-1 helyi disztribútoruk van országonként, de bármikor elveszik ezt a jogot tőle, ha nem hozza az elvárt forgalmat.