Versenyképesség fogalom magyarázat

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint valaki vagy valami akkor versenyképes, ha a siker reményében vehet részt valamilyen versenyben. A Wikipédia szerint a versenyképesség az a képesség, ami egy adott piacon termék vagy szolgáltatás értékesítését teszi lehetővé. Összevonva a két meghatározást, a versenyképesség az az állapot, amikor egy cég sikeresen képes a saját piacán értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait.

A versenyképesség a nemzetgazdaságban fontos dolog. A Corvinus Egyetemen 1995 óta külön „Versenyképesség Kutató Központ” foglalkozik a hazai vállalatok versenyképességének javításával. Sajnos a kis- és középvállalati körben ez a tevékenység eddig nem hozott sok eredményt.

A versenyképességre Ady Endre „még magasról nézvést megvolna az ország” sorai az „Ülj törvényt, Werbőczi” verséből igazabbak ma, mint amikor Ady azt először leírta. A magyar export szárnyal, sikeresen exportál az Unióba és azon túlra is. Ám ez csak a KKV-ktől szinte légmentesen elzárt – és leginkább külföldi kézben lévő – nagyiparra igaz. A többi magyar vállalat csak akkor versenyképes, ha a meghatározásából az „adott piacnak” a belső magyar piacot tekintjük. Sőt, több iparágban még ez sem igaz, mert az uniós import verseny miatt azokról is fokozatosan kiszorulunk. Ezzel szemben hiába vagyunk tagjai az 500 millió lakosú uniós közösségnek, abból a hazai kis- és középvállalatok alig-alig tudnak profitálni. Pedig tudomásul kellene végre vennünk, hogy botorság lekorlátozni magunkat ezen hatalmas piac azon ~0,5%-ára, amit a magyar piaci fizetőképesség jelent. Ideje visszavágni és a legjobb – magyar menedzsmenttel üzemelő – nagyvállalatainkhoz hasonlóan (OTP, MOL) a középvállalatoknak is át kell lépni az országhatáron.

A versenyképesség fogalmához hozzátartozik a siker reménye. Ma – EU-n belül – erre a legtöbb hazai KKV-nak esélye sincs. Miért nem? Mert jóval drágábban képes előállítani a piaci verseny által kívánt minőséget. A versenyképességet nemcsak vállalatokra, hanem iparágakra, régiókra, nemzetekre is szokták vonatkoztatni. Emiatt azután a sajtóban a legkülönbözőbb tényezőkről esik szó, amik mind a versenyképességet befolyásolják. Mi itt a Lilium Konzultáns Kft.-ben a vállalati versenyképességgel foglalkozunk elsősorban. Azokra a tényezőkre koncentrálunk, amelyek a vállalkozók, vállalatok kezében vannak és képesek javítani a versenyképességet. Tudjuk, hogy a sajtóban megjelenő hírek és az abban megjelenő, a versenyképességünket tönkretevő elemek nyomasztónak tűnnek és azt sugallják, hogy nem lehet tenni semmit, nálunk már csak ilyen versenyképtelen vállalatokat lehet üzemeltetni. Tapasztalatunk, az elért eredményeink alapján mondhatjuk, hogy ez NEM IGAZ. Bőségesen állnak rendelkezésre a versenyképességet javító elemek a hazai kis- és középvállalatokban. Szinte nincs olyan iparág, ahol ne lehetne elérni legalább az Európai Unión (mint nagyobb piacon) belüli versenyképességet. Úttörő középvállalatok jó példája áll előttünk, akik már átlépték az országhatárt és 5-10 EU-s országba is sikeresen exportálnak. Őket már nem nagyon izgatja a válság, mert egy olyan új piacon bővülnek, amelynek fizetőképessége százszorosa a hazainak!

Ám egyelőre a középvállalatok nyomasztóan nagy többsége nem tart itt. Első lépésként legalább a saját hazánkban el kellene tudni érni az importtal versenyezni tudást. Például az olyan egyáltalán nem különleges, hagyományos iparágban, mint az élelmiszeripar. Itt is rendre azon bukunk el, hogy drágábbak vagyunk, mint a külföldi cégek. Az alapanyagok ára az Unión belül szinte mindenütt egyforma. A bérek nálunk általában alacsonyabbak, mint a fejlettebb országokban. Ezért csak az alacsonyabb termelékenység, rosszabb gépkihasználtság és tőkehatékonyság lehet az oka a drágább áraknak.

A versenyképesség – minden sajtóban megjelenő rossz hír ellenére – javítható. Íme néhány olyan eszköz, amivel a cégében javíthatja a versenyképességet:

• munkaerő kiválasztás
• oktatás, tréning
• anyagi és nem anyagi ösztönző érdekeltségi rendszerek
• teljesítmény normák meghatározása és megkövetelése
• munkatársak bevonása és felhatalmazása döntésekre
• több műszak
• kevesebb állási és karbantartási idő és ebből fakadó jobb gépkihasználtság
• minőségbiztosítási rendszer
• belső ellenőrzés
• megalapozott vállalati stratégia
• cégen belül célkitűzési és tervezési rendszerek üzemeltetése
• alku szállítókkal, új szállítók felkutatása, meglévő szállítók eredményességének segítése
• korrupt, adócsaló konkurencia feljelentése
• új technológia alkalmazása
• termék- és szolgáltatás fejlesztés
• informatikai eszközökkel hatékonyabb ügyintézés
• vevői viselkedések számítógépes adatgyűjtése és elemzése
• viselkedési kódex segítségével stressz csökkentés cégen belül
• munkavállalók egészség, munkaképesség megőrzésének segítése
• vezetési színvonal javítása
• vevőkkel, szállítókkal olyan viszony kialakítása, ami bizalmat hoz
• normális alapmegélhetést biztosító jövedelem adása a munkatársaknak stb.

Nem folytatom, ebből is látszik, mennyi eszköze van egy cégnek arra, hogy javítsa a saját versenyképességét. Komoran szemlélem a 2008 óta tartó válságot, amely lényegesen kevésbé érintette volna a magyar gazdaságot, ha a versenyszektorban dolgozó munkavállalók mintegy felét foglalkoztató KKV szektor versenyképesebb lett volna. Tudomásul kell vennünk, hogy a kesergés a világ erőviszonyai felett nem fogja megváltoztatni a sorsunkat. Ideje a hazai KKV-k termelékenységét és ebből következően a versenyképességét elkezdeni javítani. Csak akkor fog a várva várt jólét ebbe az országba beköszönteni, ha ezen szektor is a tágabb, európai uniós piacon is versenyképessé válik. Ha a magyar tulajdonban lévő cégek is kellően versenyképessé válnak. Ehhez minden eszközünk megvan, csak el kellene kezdeni végre használni azokat. Mi örömmel segítjük azokat, akik erre az útra lépnek!

Jó lenne, ha a versenyképesség, illetve a verseny intenzitásának a mérésére lenne valamiféle mérőszámunk. Sokan és sokfelé próbálkoztak ilyen mérőszámok megalkotásával. Biztosan komponense az ilyen mérőszámoknak a nyereségesség, az adott iparágban meglévő piaci szereplők száma, a versenyben résztvevő vállalatvezetők szubjektív érzése a verseny intenzitásáról. Hatása van a versenyre a különböző monopol- és oligopol helyzeteket tiltó piacszabályozásnak; egyáltalán bármiféle versenyhatóság jelenlétének. A verseny intenzitását mutatja még az iparágba belépő, és az azt elhagyó, vagy csődbe menő cégek száma. Az innováció jelentős mennyisége is intenzív versenyhelyzethez vezethet. Nagy mértékben tud beavatkozni a modern állam is a versenyhelyzetbe a maga bürokráciájával, az állami támogatások és korlátok, akadályok rendszerével, szigorú termék előírásokkal, közbeszerzési renddel és vámokkal. A szerteágazó tényezők miatt eddig nem sikerült használható mérőszámot találni a versenyképességre. Ezért is maradtunk a termelékenység javítása – mint egy olyan könnyebben megfogható és mérhető fogalom – mellett, amely biztosan növeli a versenyképességet is.

Polló László
termelékenység tanácsadó