Skip to content

Hozzáadott érték

A hozzáadott érték példákkal megvilágítva

A hozzáadott érték a közgazdaságtan egyik alapfogalma. Azt az értéket mutatja meg, amennyivel az egy adott céghez beáramló anyagok (vagy alvállalkozói teljesítések) értékét sikerült megnövelni az eladáskor. Példák:

  • A vaskohó vasércből és szénből állít elő vasbugát.
    • Hozzáadott érték: a vasbuga ára mínusz a vasérc és szén ára.
  • A műholdas TV adó a vásárolt filmek sugárzásból állít elő bevétel.
    • Hozzáadott érték: a havi előfizetési díjak mínusz a kifizetett filmes jogdíjak.
  • A fuvarszervező cég fuvarok elvállalásával és alvállalkozóknak kiközvetítésével ér el bevétel.
    • Hozzáadott érték: fuvar díj bevételek mínusz az alvállalkozó fuvarozóknak kifizetett díj.

A hozzáadott érték az, amiből a cégek élnek. Ebből lehet kifizetni a marketing költségeket, a béreket, a rezsi költséget, az adókat, a beruházásokat és a tulajdonosoknak fizetett osztalékot. A kereskedő cégek általában nagy tételben vásárolnak és kis tételekre szétosztva adják el az árukat. Ez a vevőhöz eljuttatás az alapja annak, hogy többet kérhetnek az áruért, mint amennyiért vették. Náluk ez a hozzáadott érték.

A hozzáadott érték a saját tanácsadási munkánkban is központi szerepet játszik. Az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg nem sokat mond el egy cégről. Annál többet a hozzáadott érték. Egy nagykereskedelmi disztribútor hozzáadott értéke általában csak akkora, mint egy tized akkora árbevételű, ám valamit gyártó cégé. Egyes pénzügyi szolgáltatókon gigantikus mennyiségű pénzek áramlanak át, ám csak ennek néhány tized százaléka marad náluk jutalékként. Náluk ez a hozzáadott érték.

Központi szerepet játszik a hozzáadott érték (más néven: értéktöbblet) az adózásban is. Az általános forgalmi adót (ÁFA-t) a hozzáadott értékre vetik ki.

A japán karcsúsított gyártási módszer (angolul: „lean”) egyik központi eleme szintén a hozzáadott érték. Ennek növelése a cél a gyártás során – akár befektetések árán is. A lean elemzések másik fontos része a tevékenységek sorra vétele és annak megállapítása, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek nem hoznak létre hozzáadott értéket (az az ún. „muda”).

A teljesítménybérezésben is az értékesítők díjazásának a helyes alapja nem az árbevétel, hanem az árrés, a fedezet, vagy más néven a hozzáadott érték.

Mi az, ami hozzáadott értéket hoz létre?

Mi hozza létre az értéktöbbletet, árrést, fedezetet, hozzáadott értéket? Az első és legfontosabb tényező az adott cégben dolgozó ember. Ám létrejöhet értéktöbblet pénzből is. Gondoljunk csak a kamatra, vagy a részvény vásárlás után kapott osztalékra. S többlet értéket állít elő a gyár tulajdonosa is, amikor beruház épületekbe és gépekbe és azok elkezdenek termelni.

Sokkal nagyobb probléma azonban megmondani, hogy egy cégben, amely

  • foglalkoztat embereket
  • befektettek a cégbe egy csomó készpénzt
  • van a cégnek épülete és gépei

melyik tényező milyen mértékben állítja elő hozzáadott értéket? Akár a gép, akár a pénzeszközök, akár az ember lehet jól vagy rosszul kihasznált. Például Magyarországon a gépkihasználtsági mutató (OEE= overall equipment effectiveness) ritkán éri el az 50%-ot, miközben a fejlett államokban általában 90% feletti ez a mutató.

Átnéztem sok közgazdasági könyvet, végigbújtam az internetet, de nem találtam erre egzakt megoldást. Pedig valahol a tisztességes munkáltató és munkavállaló közötti viszonynak is ez kellene legyen az alapja! A vállalkozó, az ő pénze és szervezési tudása nélkül nincs termelés, nincsenek munkahelyek. Az ő befektetett figyelme, munkája, szaktudása, az ő épülete és gépei nélkül nincs semmi. A létrehozott új értékből ezen befektetések fejében mennyi az, ami jogos minimumként illeti a munkáltatót?

Nincs semmi elméleti alapja, de praktikus megoldásként azt választottam, hogy a hozzáadott értékből a pénzeszközök után a jegybanki alapkamat, az állóeszközök (épületek, gépek) után meg az éves amortizáció mindenképpen illesse meg a befektetőt. Pénzeszközként a cégben felhalmozott vagyont veszem figyelembe (alaptőke + felhalmozott vagyon). Ennek egy részéből állóeszköz lett (más része elköltésre került vagy forgóeszközként jelenik meg a bankszámlákon vagy az anyagraktárban). Az állóeszközbe fektetett pénzeszközöket így duplán veszem figyelembe: nemcsak a jegybanki alapkamattal, hanem az amortizációval is. Mint már korábban is leszögeztem: nincs ennek semmiféle elméleti alapja, mégis a gyakorlatban használható. Ha a cég tulajdonosa minden évben visszakapja az amortizációt és legalább a jegybanki alapkamaton kamatozik a befektetése, akkor tudja, hogy nem herdálta el a pénzét. Az ő igényeit ez a rendszer figyelembe veszi. Márpedig az ő igénye kiemelt fontosságú, hiszen nélküle nem lennének munkahelyek!

A hozzáadott értékből tehát a jegybanki alapkamatot és az amortizációt levonva megkapjuk azt az értéktöbbletet, amelyet a cégben dolgozó emberek hoztak létre. A tulajdonos is dolgozhat a cégben, lehetnek kiváló találmányai, szervezési ötletei. Ezért egy igazságos rendszerben a tulajdonos és a munkavállalók – a rezsi, marketing, adó és egyéb költségekkel csökkentve – ezt az összeget osztják fel egymás között. Fix és mozgóbérek formájában.

Effectsys eljárásban a termelékenység mérőszámban az így definiált, a cégben dolgozó emberek által létrehozott hozzáadott érték a tört számlálója. A nevező meg a cég létszáma. A termelékenység mérőszáma azt mutatja, hogy egy ember egy adott időszakban (általában évente) mennyi hozzáadott értéket tudott létrehozni. Miután kiküszöböltük a befektetett pénzmennyiség és állóeszközök zavaró hatását. A tapasztalatok szerint, ha szisztematikusan javítjuk ezt a mutatót, akkor nő a hozzáadott érték is a cégben. Ebből azután lehet növelni a fizetéseket, lehet új beruházásokat indítani, marketinget javítani, terméket vagy szolgáltatást fejleszteni. Javul a versenyképességexportképességhatékonyságszervezettség.

Látszik, hogy megéri egy kicsit elemezgetni, hogyan, miként, miből és kik által keletkezik a hozzáadott érték. Ennek segítségével a cégek jelentősen jobbá válhatnak. Ha felkeltettük érdeklődését, akkor kérem olvassa el egyéb ingyenes tanácsainkat vagy iratkozzon be ingyenes internetes tanfolyamainkra – amelyeket a felső menü csíkon „ajándékok” menü pont alatt tud elérni.

2013. október 23. Polló László