Kevés az előállított érték

Sok cégvezető érzi úgy, hogy rengeteget dolgoznak, mégsem marad pénz a végén. A bevétel megvan, az emberek dolgoznak, a gyár megy, a bolt nyitva — mégis, valahogy „nem jön ki a matek”. A gond nem a forgalommal van, hanem azzal, mennyi értéket állít elő a cég.

Mi az előállított érték?

Pénzügyi szempontból az előállított érték – vagy más néven értéktöbblet – nem más, mint
a nettó árbevétel mínusz a nettó anyag- és alvállalkozói költségek (beleértve a továbbított szolgáltatásokat is). Ez mutatja meg, hogy mennyi valódi értéket teremt a cég, amit nem másnak fizetett ki. Ez az a pénz, amiből aztán a vállalkozás él: ebből kell fedezni a béreket, a rezsit, a fejlesztéseket, az adókat és a tulajdonos hasznát is.

A legnagyobb tétel: a bérköltség

A legtöbb magyar vállalatnál a bérköltség viszi el az értéktöbblet több mint felét. Átlagosan az értéktöbblet 55%-a megy el a dolgozók bérére és járulékaira. Ezért számoljuk a termelékenységet gyakran egy főre vetítve: ez az az érték, amit egy ember hozzáad a cég teljesítményéhez.

Természetesen iparáganként ez nagyon eltér:

• egy tanácsadó cégnél akár 85–90%,
• egy automatizált gyárban 10–15% is lehet,

de a magyar KKV-knál jellemzően az átlag körül mozog.

A bérek viszont szinte változtathatatlan, fix költségnek számítanak. Ha a cégvezető csökkenti őket, a jó dolgozók azonnal elmennek — és csak gyengébbeket talál helyettük. Így a „bérmegtakarítás” gyorsan visszaüt: a minőség, a hatékonyság és a versenyképesség is romlik.

Ha a hozzáadott értékből legtöbbet elvivő bérekhez nem tudunk nyúlni, akkor mit lehet tenni? Egy út maradt: a termelékenység, azaz az egy főre eső hozzáadott érték növelése.

Hova tűnik az értéktöbblet?

Az előállított értékből nemcsak a béreket fizetjük, hanem még ezeket is:

• rezsi,
• beruházás,
• nem bérekkel kapcsolatos adók (állami és önkormányzati) és
• osztalék.

Ezek közül egyikkel sem tudunk sokat kezdeni, mert

• az adókat nem lehet „megtakarítani” – ha valaki mégis próbálja, annak jogi következményei lesznek,
• a rezsin ugyan lehet spórolni, de csak korlátozottan,
• a beruházások elmaradása viszont technológiai lemaradást hoz, és néhány éven belül versenyképtelenné teszi a céget és végül
• az osztalék tartós hiánya pedig demotiválja a tulajdonost – ha évekig nem jut semmi, előbb-utóbb inkább eladja vagy bezárja a céget.

Így marad egyetlen valódi út: növelni kell a termelékenységet.

Miért alacsony a termelékenység?

A legtöbb cég nem azért gyenge termelékenységű, mert az emberek rosszak, hanem mert a rendszer gyenge. A leggyakoribb okok:

• hiányos vagy elavult szervezeti ábra,
• pontatlan, formális munkaköri leírások,
• rendezetlen folyamatok,
• hiányzó normák és teljesítménymérések,
• fegyelmezetlen munkavégzés,
• gyenge vezetés.
• elégtelen informatikai támogatás,
• kihasználatlan gépek és kapacitások, és persze az, hogy
• nincs felelős a hatékonyságért.

Nincs „varázsgomb”, ami mindent megold. A termelékenység fokozatosan, apró lépésekkel, következetes szervezéssel javítható. Sziszifuszi munka, de megtérülő — hiszen minden plusz előállított forint újra befektethető a cégbe, a dolgozókba, a fejlesztésbe.

Kinek fontos különösen a kiváló termelékenység?

Aki el akarja adni a cégét, jó ha tudja, hogy a vevő nem a forgalmat, hanem az értéktöbbletet nézi. Egy hatékony, jól szervezett, stabilan termelékeny vállalatért sokkal többet fizetnek, mint egy olyanért, ahol a pénz elfolyik. A termelékenység növelése tehát nemcsak működési kérdés, hanem értéknövelő befektetés is.

De aki csak növekedni akar, annak is fontos, mert a növekedéssel együtt járó forgóeszköz és beruházási szükségletet is könnyebben teremti meg a magasabb hozzáadott értékből. S aki a túlélését küzd, annak is a legegyszerűbb túlélési mód a termelékenység, a hatékonyság és az ezzel együtt jelentkező versenyképesség megnövelése.

Hogyan növelhetnénk nálad is a termelékenységet?

Ha szeretnéd megtudni, hogyan mérheted pontosan az előállított értéket, és hogyan növelheted fokozatosan a termelékenységet a cégedben, iratkozz fel az alábbi űrlapon!

Az email-sorozatban bemutatom:

• hogyan számolható ki egyszerűen az értéktöbblet,
• milyen mutatókkal követheted a termelékenység alakulását,
• és milyen szervezési módszerekkel tudsz valódi javulást elérni.

Később bármikor leiratkozhatsz.