Középvállalati termelékenység kutatás A magyar középvállalati termelékenység állapota

Az EU átlaga 2010-ben 13,5 MFt/fő/év termelékenység volt. Nyugat-Európában ez inkább a 16-24 MFt/fő/év tartományban volt megtalálható. A nyugati mintától a legnagyobb eltérés Magyarországon az, hogy a KKV-k termelékenysége csak mintegy negyede (25%-a) a nagyvállalatinak. Nyugat-Európában ez inkább a 60-80% tartományban szokott mozogni. Nincsenek pontos számok a termelékenységre Magyarországon (hiszen a szó definíciója sem tisztázott a mai magyar statisztikákban); kutatók becslése (Papp József, Corvinus Egyetem) szerint kb. 3MFt/fő/év a KKV-k átlaga, miközben az országos átlag 6MFt/fő/év körül van és ezen belül az exportképes nagyvállalati 12MFt/fő/év lehet.

A hazai többségi tulajdonban lévő középvállalatok alig 6-8%-a képes közvetlen exportra. Ugyancsak kevés az a középvállalat, amelyik sikeresen veszi fel a harcot az EU-ból érkező importversennyel. Emiatt hiába ülünk az 500 millió embert tartalmazó európai piac kellős közepén, a hazai KKV-k zöme be van zárva a 2009 végére összeomlott és azóta 2013-ig nagyon alacsony és 2014-ben is alig növekvő csekély hazai belföldi fizetőképesség börtönébe.

A belföldi fizetőképesség összeomlásának sok oka és ebből következően több következménye is van. Ezek közül két dolgot emelek ki:

1. a középvállalatok önmagukban, külön-külön egyiken sem tudnak változtatni és
2. nem várható gyors növekedés a belföldi fizetőképes keresletben.

Ezért bármennyire is nehéz, ki kell lépni a kényelmi zónából, azaz hogy arra várjunk, hogy jöjjön már egy új kormány, mert akkor minden megváltozik. Nem fog akkor sem megváltozni semmi, mert ez a magyar gazdaság strukturális gyengesége. Ami csak akkor változik, ha a KKV-k – és ezen belül elsősorban az exportra vagy importtal versenyezni képes középvállalatok – tömegével megerősödnek, termelékenyebbé válnak.

Miért ilyen alacsony a hazai középvállalatok termelékenysége?

A kutatást az Effectsys és Kelkó Tamás végzik. Mi már jó néhány éve rájöttünk, hogy a nagyrészt hazai tulajdonban lévő középvállalatok termelékenységének javulása és ezzel az Európai Uniós munkamegosztásba történő betagozódása nélkül a magyar gazdaság helyzete nem fog javulni. Évek óta ezen dolgozunk és érünk is el eredményeket. Ám a hazai közel 5.000 középvállalatból csak néhány tucathoz jutottunk el.

A hazai többségi tulajdonú középvállalatokban több mint félmilió ember dolgozik. Ahogy már említettük, alig 6-8%-uk vesz részt az EU-s munkamegosztásban, azaz exportál Magyarországon kívülre. Ezt a százalékot kellene feltornászni a Nyugat-Európában szokásos 35-55%-os értékre. Tapasztalatunk szerint legalább 8 MFt/fő termelékenység értékre van szükség ahhoz, hogy egy hazai cég önálló exportra képes legyen (nagyon rosszul fizetett beszállítója egy Magyarországra települt, de külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatnak már 4 MFt/fő/év értéktől is lehet).

Természetesen van elképzelésünk arról, hogy mit és hogyan kell javítani. Ám jelen kutatásban elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan látják ezt az érintett középvállalatok vezetői. Azt szeretnénk megtudni, hogy ők milyen irányba tudják elképzelni a termelékenység fejlesztést a saját cégükön belül, hol látják, hogy szorít a cipő és mivel vannak inkább megelégedve.

A kutatást megyénként végezzük és valamennyi megyei középvállalatot (50-250 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal) felkérjük a részvételre. Akik szeretnének részt venni a kutatásban, azok vezetőit megkérjük arra, hogy töltsék ki a kérdőívünket. Ezen felül a résztvevők nyilvános mérlegét is elemezzük, illetve két cégre jellemző adatot (az utolsó leadott mérleghez tartozó anyagköltség és alvállalkozók költsége) is bekérjük tőlük. Természetesen minden adatot titkosan kezelünk, azaz még azt is, hogy kik vettek részt a kutatásban. Amint egy megyével végeztünk, elkészítjük az arról szóló kutatási jelentésünket. Ezt egy megyei kis konferencián ismertetjük a megyei középvállalatok részére. Minden kutatásban résztvevő ingyen megkapja a megyei öszefoglaló jelentést és a saját adatait. Az adatokat csak az egész országra kiterjedő kutatás befejezéséig őrizzük meg, utána az egylni adatok megsemmisításre kerülnek és csak az aggregált, megyei és országos adatokat őrizzük meg.

Mit várunk a kutatástól?

Két eredményt várunk:

1. Szeretnénk jobban megérteni, hogyan gondolkodnak a középvállalati vezetők a termelékenységről.
2. Szeretnénk összevetni a sikeres termelékenység javítási tapasztalatainkat a középvállalati vezetők gondolkodásával, vélekedéseivel és – ha létezik, akkor – kimutatni a különbséget és ezzel megmutatni a helyes termelékenység fejlesztési irányokat.

Miért érdemes a középvállalatoknak részt vennie a kutatásban?

Először is azért, mert kapnak egy ingyenes elemzést a cégük termelékenységi állapotáról és arról, hogy a megyei cégekkel összehasonlítva hol állnak. Másodszor azért, mert kimutatjuk, hogy milyen irányba kellene fejleszteniük a cégüket és a gondolkodásukat, hogy termelékenyebbek, versenyképesebbek legyenek. Harmadrészt azért, mert azok a vezetők, akik kitöltik a kérdőíveinket további tucatnyi db e-könyvünket és tanfolyamunkat tölthetik le, illetve használhatják. A kérdőív kitöltése vezetőnként mindössze 10-15 percet vesz igénybe – azaz várhatóan a haszna sokkal nagyobb a kutatásban részvételnek, mint a vezetők idejében jelentkező „költsége”!

Mit kell tennie, ha részt akar venni a kutatásban?

Ha Ön a cég első számú vezetője, akkor Öntől két kérdőív kitöltését kérjük. Először az alábbit, utána meg az ezen a linken találhatót.. Az alábbi kérdőven kis piros csillaggal jelöltük a kötelezően kitöltendő rubrikákat. Látszik, hogy legalább 4 és legfeljebb 8 felső vezető vagy a cégben aktív tulajdonos nevét és email címét tudja megadni. Őket – Önre hivatkozva – elektronikus levélben fogjuk felkeresni és megkérni, hogy töltsék ki a kérdőívet.