A minimálbér-emelések a termelékenység növelésére kényszerítik a KKV-kat?

Mit jelent a minimálbér-emelés egy magyar KKV számára? Mekkora a valóságos bérteher? Miért nincs más választás, mint termelékenyebbnek lenni? – Az alábbi cikkben adatokkal, arányokkal és konkrét megoldásokkal mutatom be a helyzetet.

Statisztikákat nézegetni rendkívül unalmas foglalatoskodás. Mégis, ha tisztán akarjuk látni a bonyolult gazdasági folyamatokat, akkor csak ez segít. Cikkem a KKV tulajdonosok és vezetők nézőpontját írja le.

Miért kényszeríti a minimálbér a vállalkozásokat hatékonyságra?

Az írásom alapjául szolgáló statisztikai adatokat táblázatokba foglaltam, onnan indultam ki. Ezeket a táblázatokat a Függelékbe helyeztem el, hogy akit ez is érdekel, ott ellenőrizhesse. A mondandóm lényege a következő táblázat adatain alapul. Ez a táblázat azt mutatja, hogy 2010 és 2025 között milyen változások történtek a minimálbérekben és egyéb fontos mutatókban.

 

Vizsgált értékek	Növekedés % 15 év alatt	Infláció % 15 év alatt	Reálértékben növekedés % 15 év alatt
Egy főre eső nemzeti jövedelem	337,10	102,87%	66,66
Szuperbruttó minimálbér	332,45	102,87%	63,87
Szuperbruttó szakmunkás bérminimum	327,42	102,87%	61,39
Szuperbruttó átlagbér	293,82	102,87%	44,83
Egy dolgozóra eső nemzeti jövedelem (termelékenység)	261,54	102,87%	28,92

Reálbérek, bérhányad és termelékenység – a számok mögötti valóság

Szép növekedési számokat tudhatunk magunk mögött, de sajnos ugyancsak magas számokat produkált az infláció is ugyanezen időszakban. Ezért az inflációval korrigált, ún. „reál” értékeket kell figyelembe vennünk. Az egy főre eső reáljövedelem kb. 67%-ot nőtt és ezt majdnem lekövette a minimálbér és a szakmunkás minimálbér reálértékének a változása (~64% illetve ~61%).

Munkáltatói szempontból ez rendben is van, hiszen látszólag a nemzeti jövedelem növekedése még többlet fedezetet is nyújt a minimálbér emelésekre, mint amennyire szükség van. Valami azonban mégsem stimmel, ha tovább nézzük a fenti táblázat sorait. A szuperbruttó átlagbér (amelyik a nettó béreken kívül az összes dolgozói és vállalati közterheket is tartalmazza) reálértékben csak ~45%-ban nőtt. Ismerjük, hogy a magyar munkavállalói piac elég szűk, a vállalkozások nehezen találnak maguknak jó munkatársakat. A legkönnyebb magasabb fizetéssel elcsábítani egy új munkatársat. A magyar vállalkozások mégsem ezt az utat követték és ezért az átlagos jövedelmek sokkal kisebb mértékben nőttek, mint a minimálbérek.

De mi ennek az oka? A táblázat utolsó sora adja meg a választ. A nemzeti jövedelem az a hozzáadott érték, amit a cégekben dolgozók létrehoznak. Az egy főre eső létrehozott új értéket termelékenységnek nevezzük. S bizony az átlagos termelékenység csak 29%-ot növekedett.

Az alacsony termelékenység okának az a része közismert, hogy kb. 887 ezerrel több ember dolgozik most, mint 2010-ben. Nyilván ők munkától elszokott, gyenge képzettségű és képességű emberek. Ám a minimálbér őket is megilleti!

Hogyan hatottak a bér struktúrára minimálbér emelések?

Érdekes, hogy ennek ellenére sem sűrűsödött be a minimálbéreken foglalkoztatottak száma; kb 230 ezer ember van az abszolút minimálbéren és 470-700 ezer a szakmunkás bérminimumon. Ennek oka egyrészt az, hogy már a legtöbb munkavállaló szakképesítéssel rendelkezik, valamint az, hogy rengeteg új munkahelyet hoztak magával a külföldről jövő FDI befektetések. Ezen külföldi befektetések miatt még mindig van kereslet munkaerőre. Gyakorlatilag még mindig közel teljes a foglalkoztatottság (picit 4% felett a munkanélküliségi ráta).

Sajnos arra alig vannak adatok, hogy az itt lévő és frissen betelepülő multinacionális nagyvállalatok termelékenysége hogyan változott. Korábban (2022-ben) az MNB végzett egy kutatást, amely azt mutatta, hogy a 2010-es évek végére némileg (3-szorosról 2,6-szeresre) csökkent a nagyvállalatok termelékenységi előnye a hazai KKV-kkal szemben. Ez jó irányú változás, de még mindig szakadék van a két vállalati forma termelékenysége között. Ezért gyanítom, hogy az erőltetett, a termelékenység változását messze meghaladó minimálbér emelések hatása sokszorosan érintette hátrányosan a hazai tulajdonban lévő KKV-kat, mint a multikat.

A KKV-kben megfigyelhető hatások

A jobb képességű embereket elszipkázták a magasabb béreket könnyebben kifizető multik. Elmaradtak a korábban szokásos prémiumok, bónuszok, teljesítmény után járó bérkiegészítések. A feketén fizetés is megnehezült az online pénztárgépek, az EKÁER, az európán belüli adóhivatalok közötti jogsegély szolgáltatások felgyorsulása s az online számlázás miatt. A 15 év alatt munkába lépett 2,6 millió ember, kilépett (főleg nyugdíjba) 1,7 millió ember, de úgy vélem a munkatársi cserék a KKV-knak inkább a gyengébb, kevésbé hasznos embereket juttatták.

Az átlagkereset 2025 áprilisában bruttó 708 300 Ft-ra nőtt. Ha ehhez hozzászámítjuk a 13% munkaadói járulékot, akkor éves szinten egy átlagos munkavállaló 9,6 MFt-jába kerül egy munkáltatónak. Így egyre nehezebb előteremteni a fizetési napokon a béreket. Úgy érezzük sokan – ahogy a címben is megfogalmaztam – a minimálbérekkel kényszerít a kormány, hogy a cégemben emeljem a termelékenységet!

Mit lehet ilyenkor tenni?

Kezdjük azzal, hogy mi nem segít a dolgon. Semmit sem segít, ha elkezdünk a kormányra mutogatni, hogy csak emeli a minimálbéreket anélkül, hogy erre meglenne a termelékenység növekedési fedezet. A kormány a dolgozóknak akar jót, mert ők rendelkeznek választójoggal, míg a cégek nem. Ez a kormány immár 15 éve van hatalmon, tehát a népszerűség fenntartása számukra stratégiai cél, a te kedvedért nem fognak változtatni a politikájukon!

A termelékenység emelése meg amúgy alapvetően vállalati feladat a kapitalizmusban, ehhez az állam az EU szabályok szerint legfeljebb kisebb eszköz beszerzési támogatást tud adni – amit meg is tett.

Amúgy meg ha belső fizetőképes keresletet szeretnénk a termékeinknek, szolgáltatásainknak, akkor bizony ahhoz meg kell teremteni a fizetőképes keresletet – ami bizony a fizetések reálértékének az emelésével valósul meg. Szóval ha vállalkozóként a piacainkat is nézzük, akkor mi sem vagyunk érdekeltek az alacsonyabb fizetésekben.

Szóval nem marad más ötlet, mint saját erőből javítani a termelékenységet. Kezdjük talán a termelékenység definíciójával: pénzügyileg az egy főre eső hozzáadott érték. Kiszámítása könnyű: az árbevételből ki kell vonni az anyag és alvállalkozó költségeket, hiszen amit kivonunk, azt az értéket egy más cégben állították elő. A kivonás után kapott maradék a saját hozzáadott érték a cégben. Ha ezt elosszuk a létszámmal, akkor megkapjuk a termelékenység értéket. Ma Magyarországon a nemzeti jövedelem 2025-re várt értéke ~82.150 Mrd Ft. Ha ezt elosztjuk a kb. 4,66 millió munkavállalóval, akkor megkapjuk, hogy egy főnek átlagosan kb. 17,6 MFt hozzáadott értéket kell létrehoznia egy évben.

Bérhányadok

S mivel az átlagos bérhányad 9,6MFt/fő/év, az is látszik, hogy a hozzáadott értéknek átlagosan az 54,5%-a megy el egy átlagos vállalatban a szuperbruttó bérre. Kevés eszközzel dolgozó cégekben (könyvelő iroda, ügyvédi iroda) ez felmehet 85-90% környékére, míg az automata gyársorokat alkalmazó nagyüzemekben akár 10-15% alatt is maradhat.

A KKV-knál inkább a magasabb értékek jellemzők, és még a nagyobb középvállalatoknál is bizony a megtermelt értéktöbblet legalább 30-40%-a megy el a bér jellegű juttatásokra és azok járulékaira, adóira. Ezt kell tehát kigazdálkodni.

Legendás mérnöki közmondás, hogy „ha mérni tudod, javítani is tudod”! Ha még nem méritek a termelékenységet, a hozzáadott értéket és belőle a bérhányadot, akkor a legjobb idő ennek elkezdésére a MOST.

Veszélyek

Mi van, akkor, ha megrántod a válladat és nem foglalkozol a termelékenységgel, hatékonysággal és egyszerűen azt mondod: fizetek annyi bért, amennyit tudok, érjék be ezzel! Nos, ezzel elindultál azon a lejtőn, ahonnan fokozatosan egyre nehezebb, majd végül lehetetlen a visszatérés. Először csak a jobb munkatársaid mennek el. Azután azt látod, hogy alád kínálnak árakban és elveszik a vevőidet. Egyre csak csökken a piacrészesedésed. Már alig marad pénzed beruházásra, fejlesztésre. Végül a profit is eltűnik. A csőd innen már csak egy lépésre van. Akár egész életed munkája foszlik szét a semmibe!

Hogyan lehet 10–40% termelékenységjavulást elérni?

Pedig van megoldás! Azt mondtam, hogy a termelékenység javítása vállalati feladat. Sokan széttárják a karjukat és azt mondják, hogy „már mindent megpróbáltam”. Mivel 22 éve vagyok tanácsadó, ismerem az országot, ezért nem dőlök be ennek. Fel szoktam sorolni azokat a lehetséges teendőket, amivel még lehetne próbálkozni. Lássunk egy ilyen listát!

• Ötletek termelési kultúra javítására
  • munkafolyamat standardizálás (pl. hogyan kell azt hatékonyan, gyorsan, anyagtakarékosan végrehajtani),
  • digitalizálás és ebben automatizálás (akár AI-val),
  • munkaidő mérleg felállítás, mérés és utána átszervezés a hatékonyság érdekében,
  • értéket nem termelő tevékenységek felfedezése és elhagyása,
  • olyan betanítás a gép vagy szoftver kezelésére, amelyik a legmagasabb kihasználást tudja elérni
  • termelésben „lean” módszerek bevezetése (Jidoka, Just-in-Time, 3M (mura, muda, muri), kaizen, 5 miért, 5S (Seiri (Szelektálás), Seiton (Rendszerezés), Seiso (Tisztítás), Seiketsu (Standardizálás), Shitsuke (Fegyelem)), andon, kanban, standard work, SMED)
  • gyártás-előkészítés megreformálása, felgyorsítsa
  • minőség mérés és a rossz rutinok „kiirtása” a cégből,
  • alsó szintű vezetők bevonása új termelési módszerek kitalálására,
  • Ipar 4.0 és IoT eszközök alkalmazása,
  • beszállítók, alvállalkozók képzése, segítése, hogy stabilabb anyagot, árut, szolgáltatást kaphassunk tőlük,
  • külső szakértők, tanácsadók használata, hogy sokkal rövidebb idő alatt jussatok eredményre, mint amit a saját kísérletezéssel tudnátok elérni
• Ötletek a jobb taktikai és stratégiai tervezése, kontrollingra
  • ritkább folyamatokra forgatókönyvek írása, hogy gyorsan legyen végrehajtható,
  • forgóeszköz felszabadítás gyakoribb, kisebb rendelésekkel
  • ERP alkalmazása, összekötése CRM rendszerrel
  • írásban éves tervezés (pénzügy, értékesítés, termelés) és utána kontrolling, majd beavatkozás, hogy visszatérjen a cég a tervhez (vagy a terv szükséges módosítása)
  • több éves írásos stratégiai tervezés,
  • beruházások megtérülés számításai és annak alapján döntés,
  • napi és heti gyors ellenőrzés a vállalati dashboard-on,
  • előrejelzések készítése, használata és megkövetelése a vevőktől,
  • mérőszámok használata minden fontos dologra (pl. selejt, késés, kötbér, gépkihasználtság, állásidő, átfutási/kiszolgálási idő, átállási idő, termelékenység, fordulási idő, forgási sebesség, szezonalitás, fajlagos költség, holtidő, meghibásodási ráta, ügyfél elégedettség és lojalitás, teljesítmény, hiba statisztika, cash-flow, tervszerűség stb.) és folyamatosan javítva a mért értékeket
• Ötletek az értékesítési folyamat javítására
  • ügyfél érték szerinti priorizálás, fókuszálás a magasabb fedezetet termelő ügyfelekre
  • versenyképes árképzés bevezető termékekkel, csalikkal, de összességében nyereségesen,
  • termék és szolgáltatás kínálat optimalizálás: kis keresletű, lassú forgási idejű, alacsony árrésű termékek és szolgáltatások kivezetése
  • értékesítők hatékonyságának több oldalú mérése (tervszerűség, árréstömeg, kötési százalék, árbevétel/látogatás, szezonon kívüli teljesítmény, termelési kapacitás lekötési mérték stb.)
  • webes segítség értékesítéshez (automatikus rendelés felvétel, katalógus közzététel, akciók meghirdetése, érdeklődők gyűjtése, ajánlatadás AI-vel stb.)
  • vevői igények pontosabb felmérése és a termék/szolgáltatás kínálat ahhoz alakítása,
• Ötletek a belső személyzeti eljárások javítására
  • belső tudásmegosztás és belső képzés,
  • visszajelzések, teljesítmény mérések és teljesítmény bérezés,
  • új belépők mentorálási programjának gondos kialakítása,
  • cégtől távozók tudásának „kinyerése”,
  • munkaerő fluktuáció okának kiderítése, csökkentése,
  • középvezetők fásultságának megszüntetése,
  • értekezletek hatékonyságának növelése,
• Ötletek a logisztika javítására
  • jobb raktári tárhely kihasználás,
  • rakodási és rendezési idő csökkentés,
  • kevesebb üresjárat,
  • vonalkóddal, RFID-vel gyorsítás, automatizálás,
  • (mozgási) útvonal optimalizálás,
• Ötletek a magasabb szervezettséghez
  • munkaköri határok és felelősségek tisztázása,
  • vezetési munka tudatosságának javítása, jó vezetési eljárások tréningezése,
  • team munka bevezetése, okos alkalmazása,
  • változás-menedzsment alkalmazása, hogy gyorsan és visszaesés nélkül lehessen bevezetni az új dolgokat,
  • a folyamatok olyan megszervezése, amelyik lerövidíti és felgyorsítja azt

Még hosszan tudnám folytatni. Ha ebből egy jól kiválasztott tucatot végrehajtasz, akkor szinte biztos a termelékenység 10-40%-os javulása. Csak rajtad áll, hogy siránkozol és okolod a gazdasági környezetet meg a kormányt, vagy nekifogsz és elvégzed azt a munkát, amit rajtad kívül senki nem fog megtenni!

A megoldás

Mivel magam is ilyen tanácsadó vagyok, melegen ajánlom a termelékenység és hatékonyság tanácsadókat, akik jelentősen fel tudják gyorsítani a folyamatot. Általában az ő díjuk 2-4 hónap alatt megtérülő befektetés – s jelenleg ennél jobbat sehol sem találsz! Az egész bérek körüli nehézségben az a legjobb hír, hogy kis befektetéssel nagyon gyorsan elérhetők a változások, és a befektetés is gyorsan megtérül.

A veszélyt sem akarom elhallgatni: nagyon nagy az hajlam a visszarendeződésre. A munkatársaid emberek, szeretik a kényelmet és szeretnek bizonyos – nem feltétlen hatékony – módokon dolgozni. Ezért a tanácsadó által elkészített kontrolling rendszert tűzön-vízen át meg kell tartani és havonta bele kell nézni az általa tartott tükörbe! A legjobb, ha havonta legalább egyszer magával a tanácsadóval készítteted el ezt a tükröt!

Ha neked is termelékenységi problémáid vannak, keress meg, segítünk abban, hogy egy 2-4 hónap alatt megtérő befektetéssel ezen úrrá tudj lenni!

Telki, 2025 június 19. Polló László

Függelék

Fontos adatok 2010 és 2025 évekből

Év	Minimál-bér Ft/hó	Szakmun-kás bér-minimum Ft/hó	Munka-adói járulék %	Szuper-bruttó minimálbér Ft/hó	Szuper-bruttó bér-minimum Ft/hó	Nemzeti jövedelem MrdFt/év	Dolgozók létszáma fő	Lakosság fő	Egy dolgozó által előállított éves nemzeti jövedelem MFt	Bruttó átlagbér Ft/hó	Szuper-bruttó átlagbér Ft/hó
2010	73 500,-	89 500,-	34-35%	98 858,-	120 378,-	25 446	3 779 000	10 014 000	6,733	202 525,-	272 396,-
2025	290 800,-	348 800,-	13%	328 604,-	394 144,-	82 148	4 666 000	9 590 000	17,61	708 300,-	800 379,-

Infláció 2010-től 2025-ig

Év	Éves infláció
2011	3,93 %
2012	5,65 %
2013	1,74 %
2014	-0,23%
2015	-0,06%
2016	0,40 %
2017	2,35 %
2018	2,85 %
2019	3,34 %
2020	3,33 %
2021	5,10 %
2022	14,50 %
2023	17,60 %
2024	3,70 %
2025 (becslés)	4,86%
15 éves infláció	102,87%